Vízszigetelés, utólagos vízszigetelés
Számtalan más eljárás eljárás is létezik, mely a maga módján mindig eredményes és biztonsággal alkalmazható. Az eredményességük mellett sok buktatót és magas költséget eredményeznek. Az aláfalazásnál (alápakolás) kibontják szakaszosan a falat. Szó szerint át lehet látni a falon. A szigetelőlemez behelyezése után visszafalazzák a kibontást, majd földszáraz betonnal felékelik a falat. A beton megkötése után további szakaszokat bontanak ki. Az eljárás során sérül az aljzatbeton, igazi roncsolásos technológia, mely során sok esetben a falak repedéséhez vezet. Ritkán alkalmazzák ma már, hiszen számos rossz és hátrányos tulajdonságai mellett a legköltségesebb vízszigetelés. Lemezbeverés. Maga a technológia saválló lemezt igényelne, de sajnos sok esetben horganyzott és vékony lemezeket alkalmaznak, hogy az árral versenyképesek maradjanak.
Vízszigetelés aláfalazással - Utólagos vízszigetelés lemezbeütéssel - Vízszigetelés falátvágással
Az utólagos vízszigetelések közül kiemelkedik az injektáló krémmel történő vízszigetelés, mely minden falnál alkalmazható, bármilyen nedvességtartalom és sószennyezettségnél. Rendkívül kedvező az ára, rövid várakozási idő után gyorsan elkészül, 100 %-ban elzárja a víznek az útját, tartós védelmet nyújt a a talajnedvesség ellen. Az eljárást bővebben a következő oldalon mutatjuk be, mely már a 21. század technológiája. A kivitelezőbarát technológia. maximális és tartós hatékonysága miatt mára piacvezető eljárássá vált. Ezzel részletesebben a következő oldalon foglalkozunk Szeretne máris többet megtudni az injektálásról? Hívjon, vagy tekintse meg injektálás oldalunkat.
Vízszigetelés injektálással, reklámvideó
Vizes fal szigetelése, távdiagnosztika
Az injektáló krémmel, azaz injektálással elkészített vízszigetelés részletes bemutatása ugyan a következő oldal témája, viszont az egyedül álló lehetőséget, melyet csak ennél a technológiánál lehet alkalmazni, ezen az oldalon a különböző eljárások bemutatásánál célszerű megemlíteni. Mi ez a lehetőség? Ez a távdiagnosztika. Nincs szükség előzetes költséges és időigényes előzetes felmérésre, hiszen krémet bármelyik faltípusnál lehet alkalmazni, függetlenül annak víztartalmától, és sótartalmától.
Az utólagos vízszigetelés alkalmazása előtt, fontos megállapítani, hogy a falnedvesedés melyik formájával állunk szemben. Technikus kollégáink a telefonbeszélgetések során feltett kérdésekkel, elküldött képek, videók elemzésével, az érdeklődő által elmondottak kiértékelésével megállapítják, hogy mitől vizesek a falak. Ez tulajdonképen egy épületdiagnosztikai helyzetelemzés, kapott információk alapján. Nézzünk erre példákat. 1./Amennyiben a tájékoztatás arról szól, hogy salétromos is a fal, akkor a víz a talajból érkezik, hiszen a salétromosodás kialakulásához szükséges sókat csak onnan tudja felvenni. Itt szükséges a vízszigetelés. 2./ Csak egy helyen vizes a fal, a ház külső homlokzatán a fürdőszoba ablaka alatt, egészen az ablaktól kiindulva lefelé kúp formájában. Itt nem szükséges az utólagos vízszigetelés, hiszen burkolói hiba okozta. Elmaradt a függőlegesen kialakított kenhető vízszigetelés. 3./ Új esetleg 1-3 éves házaknál csak 30-50 cm átmérőjű foltokban jelenik meg a víz és nem alul, hanem 1-3 méter magasságban. Itt sem szükséges az utólagos vízszigetelés. A oka ebben az esetben a vizesedésnek szennyezett falazóelemek, téglák beépítése. A sószennyezést okozhatja a rossz és hosszan tartó tárolás (évekig a földön van a tégla). Bontott már eleve salétromos téglák beépítése. A sók képesek megkötni a levegő páratartalmát, felhalmozzák azt majd egy idő után folyékony oldattá válik, és kijut a felszínre, mely már látható is (a sók higroszkópos tulajdonságairól a „falszárító vakolat” oldalunkon olvashat többet. Nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Mivel nincs sóutánpótlás és a meglévők is kifelé vándorolnak a vakolat felszíne felé, 2-3 év alatt elfogynak, a probléma megszűnik magától. 4./ A külső terepsík magasabban van a belső aljzatsíknál (a szomszéd feltöltötte a kertet vagy eleve is magasabban volt). Vízszigetelés alkalmazására csak abban az esetben van szükség, ha vízszintes sávszigetelés is sérült, vagy hiányzik. A megoldás az, hogy ki kell ásni a fal tövében a kavicságy helyét legalább a szigetelési sík alatt 20 cm-el. Vékony kavicsrétegre kell ráhelyezni a dréncsövet úgy, hogy annak teteje is a szigetelési sík alatt legyen. Utána az árkot teljesen fel lehet tölteni a talajsík magasságáig. Fontos, hogy a dréncső ne csak ott legyen, hanem el is vezesse a vizet a legközelebbi csatornába, vizesárokba.
A fentiekből jól látható, hogy a lényegi információk eljutnak a technikusokhoz, amiből ők megállapítják, hogy szükséges-e a vízszigetelés, vagy más módon orvosolható a probléma.
A műszeres épületdiagnosztikai, vizsgálatokat a kivitelezés helyszínére érkező kollégák a munka megkezdése előtt elvégzik (víztartalommérés, szigetelés sík meghatározása, vízcső, fűtéscső, elektromos vezetékek és kábelek helyének meghatározása és egyéb akadályok feltérképezése).
A pince, a falszárítás fontos eszköze
Vízszigetelések kivitelezési hibái. Az utólagos vízszigetelés, a falak szigetelése alapjában véve 2 fontos elemből áll.
1./ A vízszintes vízzár kialakítása, sávszigetelés. Vegyi szigeteléssel, vagy falfűrészeléses, résvágásos
technológiával, illetve lemezbeütéssel.
2./ A vakolatoknak a cseréje, jó minőségű falszárító (légpórus) vakolatra.
A munkafolyamatot ebben a sorrendben kell elvégezni. Nem igaz, hogy elegendő csak a vakolatot lecserélni. Normál mész-cement habarcs rövid időn belül újra vizes lesz. Mi a helyzet a javító habarcsokkal?
- A vízzáró vakolatok valóban nem engedik át magukon a vizet, bezárják azt a falba. Amennyiben nincs kipárolgás, a nedvesség felhalmozódik, majd feljebb húzódik. Túljut a vízzáró vakolaton, majd a fölötte lévő vakolatot fogja roncsolni. A képen jól látható ez a folyamat.
- Falszárító vagy más néven légpórus vakolat. Sok gyártó és kivitelező Szent Grálként tekint rá. Elhitetik a megrendelővel, hogy elegendő csak ezt alkalmazni, nincs szükség vízszigetelésre. Kültéren, homlokzatok, lábazatok esetében ez igaz is, viszont beltéren már komoly problémákat okoz. A magas páraelszívó képességének köszönhetően felgyorsítja a talajból a nedvesség felszívódását, a falunk csak a külső kipárolgási zónában lesz száraz, a jelentős része viszont vizes marad. Beltéren a megnövekedett kipárolgás megnövel a lakótér páratartalmát, mely ennek következtében elérheti 85-90 %-os telítettségi értéket is. Amennyiben nem lépünk időben, megjelenik a penész, elkorhadnak a parketta szegélyek, dohosak lesznek a szekrényben tárolt ruhák stb. Az egészségre ártalmas hatásokról nem is beszélve. Mit tanácsolnak ilyenkor az elhibázott kivitelezést végző „szakemberek”? Szellőztessenek sűrűn, használjanak párátlanító készüléket! Egy biztos, hogy épületfelújítást, felvizesedéssel szembeni védekezést nem azért csináljuk, hogy egy másik hasonló kaliberű problémával találjuk magunkat szembe. Az utólagos vízszigetelés akkor igazán sikeres, ha mind a két munkát elvégezzük.